Döntött az Európai Unió: legkésőbb hat év múlva csak károsanyag kibocsátás-mentes épületeket lehet majd építeni az unióban, ennek elmulasztása akár szén-dioxid-kvóta fizetésével járhat az építtető számára.
Az Európai Parlament márciusban 370 igen, 199 nem, és 46 tartózkodás mellett megszavazta az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatát. Ennek értelmében 2030-tól új szabályok lépnek életbe az épületek energiafogyasztása és károsanyag-kibocsátása terén. Így a jelzett dátumtól kizárólag kibocsátásmentes épületeket lehet létesíteni, ennek elmulasztása akár szén-dioxid-kvóta fizetésével járhat.
A szigorított követelmények a közhatóságok birtokában lévő, általuk használt és fenntartott új épületekre már két évvel korábban, 2028-tól érvényesek lesznek. A kibocsátás csökkentéssel kapcsolatos jogszabály alól a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületek, valamint az ideiglenesen használt épületek és az imahelyek-templomok mentesülnek.
A szigorításra azért volt szükség, mert az Európai Bizottság statisztikái szerint az EU energiafogyasztásának 40 százaléka, míg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka írható az épületek számlájára, ami tetemes arány. A cél a Európai Unió 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célkitűzéseinek felgyorsítása. A szigorítás klímaváltozás megfékezése mellett ráadásul a rezsiköltségek visszaszorítását is segíti.
„Új családi házaink, lakásaink, egyéb létesítményeink már ma is készülhetnek nem csak karbonsemleges, hanem fenntartható, karbonnegatív építőanyagokból."
Ezért a faépítészet lehet az építőipar jövőjének egyik záloga. Igazolt tény, hogy a természetes, helyben előállítható építőanyagok megoldást adhatnak korunk kihívásaira és környezetvédelmi problémáira. A faépítészet mellett fontos felfigyelnünk még az ipari kenderre is és az abból történő építőanyagok gyártására.
Magyarországon évtizedekkel ezelőtt világviszonylatban is kiemelkedő jelentőséggel bírt az ipari kender termesztése, ami egy karbonnegatív mezőgazdasági növény, és amit mintegy 85 ezer hektáron műveltek. Az ipari kendert számos területen használták a múlt századokban, többek között vitorlavásznakat, köteleket, ruhákat, zsákokat, továbbá állati takarmányt készítettek belőle. Az ipari kendertermesztés és -feldolgozás több tízezer magyarnak biztosított munkát, ráadásul az exportpiacokon is nagy keletje volt, az egész világon keresettek voltak a magyar kender termékek.
A kender rendkívül pozitív hatással van a termőföldre, alig igényel műtrágyát, mélyre hatoló gyökérzete javítja az altalaj szerkezetét, kíméli a talaj felső rétegét, megtisztítja a talajt a nehézfém-szennyeződéstől. (Csernobilban és Fukusimánál is alkalmazták). Négy hónapos időtávon hektáronként közel 10 tonna szén-dioxidot képes megkötni, ami másfélszer több, mint egy kifejlett fenyőerdő éves szén-dioxid–lekötő kapacitása.
Az ipari kender termelés komoly tényező a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Kulcsszerepet játszhat egy olyan innovatív növekedési modellben, amely többet ad vissza a bolygónak, mint amennyit elvesz, miközben több ezer új zöld házat és zöld munkahelyet hozhat létre.
Te mit gondolsz erről?
Mi nagyon várjuk már, hogy milyen új termékeket dobnak még emiatt a piacra.